Január – közlekedési teljesítmény

Az évtized havazása: Több késés, de folyamatos szolgáltatás országszerte

Az erős januári havazás és a tartós fagy évtizede nem látott kihívásokkal szembesítette Magyarországot, illetve egész Európában komoly fennakadásokat okozott. Több helyütt – elsősorban Hollandiában, Németországban, Franciaországban és Belgiumban, a térségünkben pedig Ausztriában, Csehországban és Szlovákiában – hosszabb időre fel is kellett függeszteni a vasúti közlekedést. Noha a szélsőséges időjárás hatása a szezonálisan visszaeső magyar menetrendszerűségi adatokban is megmutatkozik (ld. lentebb), a legnehezebb időszakban is sikerült fenntartani a vasúti közlekedést az ország minden térségében: a személyszállító vonatok, ha késésekkel is, de érdemi korlátozás nélkül jártak Magyarországon – ez a januári statisztika legfontosabb tanulsága.

Jellemző, hogy még a hónap legkeményebb hetében is (január 5-11. között) mindössze napi 150 db körül ingadozott a részlegesen vagy teljesen lemondott vonatok száma: ez a vonatok alig több, mint 4%-a. Összehasonlításképpen: tavaly januárban, ami sokkal enyhébb és szárazabb volt az ideinél, több vonatot kellett lemondani, mint most.

A megerősített haváriakezelésnek köszönhetően – a 2024 november végi téli haváriahelyzettel összevetve – a 30 percet meghaladó késések száma a felére – napi 840-ről 400-ra – csökkent, a vonatok nagyobb része 10-20 perces átlagos késést szenvedett el.

Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a 10 vállalás keretében bevezetett késési biztosítás objektív felelősségen alapul, azaz a MÁV-csoport abban az esetben is visszatérítette a jegyár felét a 20 percnél nagyobb késést elszenvedő utasoknak, ha a menetrendtől való kényszerű eltérés oka nyilvánvalóan a vasúttársaságon kívüli, időjárási körülményekre volt visszavezethető.

A januári hóhelyzet legnehezebb napjaiban a teljes vasút- és autóbusz-hálózaton is folyamatosan zajlott a forgalom. A lemondott vonatok száma nem haladta meg szignifikánsan a sokéves átlagot, és a lemondott autóbuszoké is csak január második hetében érte el az 1%-ot.

Bár a forgalomszervezésben hétszer annyi zavart kellett kezelnünk, mint decemberben, a hóekével felszerelt mozdonyok, az ún. „töretőmenetek", a folyamatos váltótisztítás, a korábbi vonatelőkészítés és a tartalékszerelvények, a megerősített üzemirányítás, az éjjel-nappal folyamatosan végzett, nehéz terepi, fizikai munka és általában az Országos Haváriaközpont koordinációja biztosította, hogy a járatok minden reggel elindulhattak.

Az autóbuszos üzemág dolgozói is kiemelten kezelték a járművek műszaki felkészítését, tartalék autóbuszvezetők készenlétben tartásával, illetve a téli gumik és akkumulátorok raktári mennyiségének megemelésével készültek a kihívásokra.

A fűtött várótermek országszerte éjjel-nappal nyitva tartottak, a buszok pedig hamarabb beálltak az induló állomáson a kocsiállásukra, hogy az utasok ne fagyoskodjanak a peronon. Szükség esetén kerülő útirányon közlekedtek, ha egy útszakasz ideiglenesen járhatatlanná vált.

Idén januárban a vasúti menetrendszerűség 75% körül alakult, ami ugyan 8%-kal rosszabb, mint az előző év januárja, de az adat így is kitűnik az európai mezőnyből a szolgáltatás folyamatosságának biztosításával.

A napi menetrendszerűség változásai jelzik, hogy a tél extrém havas periódusai hogyan járultak hozzá a szélsőségesen rossz érték kialakulásához: sajnos a leghavasabb napokon 50% köré csökkent a vasúti és az autóbuszos menetrendszerűség is. Az autóbuszok és a HÉV-ek viszont még ilyen körülmények közt is 97-98%-os pontossággal jártak, míg a HÉV-vonalakon alig maradt ki menet.

2025 januárjához képest az eladott ország- és vármegyebérletek száma mintegy 15%-kal, az elszállított csoportoké 85%-kal növekedett.

Az eladott helyjegyek száma a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt csökkent 6%-kal, viszont a prémium helyjegyek eladása 24%-os növekedést mutat. A kerékpárszállítás a mostoha időjárás miatt elmaradt a sokéves átlagtól.